|
 |
 |
|
|
| |
Tartalomjegyzék:
1. Mekkora induló tőke kell egy vállalkozás elindításához Magyarországon?
2. Milyen költséget jelent egy vállalkozás alapítása?
3. Mibe kerül a társasági szerződés módosítása?
4. Mibe kerül a vállalkozásnak minden egyes alkalmazott?
5. Milyen adónemek fizetésére kötelezett a vállalkozás?
6. Mikor kell fizetni az egyes adókat, és adóelőlegeket?
7. Milyen költségeket számolhat el a vállalkozás?
8. Mi az a kettős könyvelés?
9. Mi a mérleg?
10. Mire jó a Cash Flow kimutatás?
11. Melyik társasági forma előnyösebb?
12. Melyiket válasszam? Társaság vagy egyéni vállalkozás?
Válaszok:
1. Mekkora induló tőke kell egy vállalkozás elindításához Magyarországon?
Az induló tőke nagyságát Magyarországon a Gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozza:
Részvénytársaság: 5 és 20 millió Ft
Korlátolt felelősségű társaság: 500.000 Ft
Betéti társaság: nincs minimum összeg
Közkereseti társaság: nincs minimum összeg
2. Milyen költséget jelent egy vállalkozás alapítása?
A befizetendő induló tőkén túl ki kell fizetni az alapítást végző, az alapító okiratot ellenjegyző ügyvéd költségeit, valamint a Cégközlönyben való közzététel díját.
3. Mibe kerül a társasági szerződés módosítása?
Az alapításkor megfogalmazott alapító-okiratban rögzített feltételek bármikor megváltozhatnak, és megváltoztathatók. Ezen változásokról ügyvéd által ellenjegyzett, a cégbíróság által közzétett módosítást kell megfogalmazni. E módosítás költsége az ügyvédi munkadíj és a közzétételi díj.
4. Mibe kerül a vállalkozásnak minden egyes alkalmazott?
Bármely vállalkozás bármennyi alkalmazottat foglalkoztathat. Az alkalmazottakkal munkába lépésük napjával munkaszerződést kell kötni célszerűen írásban, és egyúttal bejelenteni az APEH járulék igazgatósága felé.
Egy alkalmazott költségei (2010-ben) a munkaszerződésben rögzített bruttó bér %-ában:
27 % társadalombiztosítási járulék
1,5 % szakképzési hozzájárulás
Rehabilitációs hozzájárulás 20 fő alkalmazotti létszám felett
Magánnyugdíjpénztári befizetések, ha vállalja a foglalkoztató.
5. Milyen adónemek fizetésére kötelezett a vállalkozás?
A tevékenység jellegétől és a vállalkozás székhelyétől ill. működési helyétől függően (2010-ben):
Általános forgalmi adó 5 millió Ft feletti árbevétel esetén
Társasági adó a nyereség 19%-a
Osztalékadó a kapott osztalék után 25 % személyi jövedelemadó, és egészségügyi hozzájárulás "százalékos" 14 %
Fogyasztási adó
Jövedéki adó
Kereskedelmi és játékadó
Helyi adók:
- Építményadó, telekadó
- Kommunális adó
- Iparűzési adó
- Idegenforgalmi adó
- Gépjárműadó
6. Mikor kell fizetni az egyes adókat, és adóelőlegeket?
Valamennyi adónemre kötelező adóelőleget fizetni. A nagyságrendtől függően havonta, negyedévente, a hónapot, negyedévet követő 12. és 20-ig. Tárgyév március és szeptember 15-ig.
Tárgyév december 20-ára a várható társasági adó, a kommunális és iparűzési adó 90 %-áig fel kell tölteni az adóelőleget, ha az árbevétel meghaladja az 50 millió forintot.
7. Milyen költségeket számolhat el a vállalkozás?
Minden, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költséget elszámolhat. Jellemzően: anyag- és árubeszerzés, bérleti díjak, bérköltség és járulékai, prémiumok, jutalmak, energia költségek, közüzemi díjak, kutatási, fejlesztési díjak. Eszközök karbantartásával, szállítással kapcsolatos költségek. Befektetett eszközök értékcsökkenési leírása…
8. Mi az a kettős könyvelés?
A társaságok könyvelési formája, amely azt fejezi ki, hogy egy-egy gazdasági tranzakciót (vásárlás, eladás, bankbefizetés, értékpapír beszerzés…) egyszerre két helyen rögzít a könyvelő.
A kettős könyvelés rendszerét a XV. század végén egy velencei szerzetes, korának híres matematikusa "találta fel" és adta ki nyomtatásban. Célja a kereskedelmi könyvek nyilvántartásainak az ellenőrizhető elszámolása volt, amellyel a tévedés lehetoségét minimalizálni lehet. Az ő idejében a pontos elszámolás elsősorban a tulajdonos kereskedő számára volt fontos, ma a tulajdonosok mellett az állam is igényt tart a pontos elszámolásra.
9. Mi a mérleg?
Egy társaság legfontosabb pénzügyi kimutatása, tulajdonképpen vagyonleltár. Felsorolja a vállalkozás összes eszközét és forrását. Választ ad a "mim van (eszközök), mibol finanszírozom (források)" kérdésre. Megmutatja a vállalkozás eladósodottságát, tőkeellátottságát, túltőkésítését. A pénzügyi befektetők részére elengedhetetlen a pontos, részletes ismerete és elemzése.
10. Mire jó a Cash Flow kimutatás?
A cash flow kimutatás a pénzkészlet változását mutatja. Magyarországon az éves beszámoló kötelező része. Ennél célszerűbb a pénzforgalom kimutatása, amely megmutatja, hogy az egész év során összesen mennyi pénz áramlott ki és mennyi áramlott be a vállalkozásba. További információ: üzleti tervezés – likviditási terv.
11. Melyik társasági forma előnyösebb?
Ha társasági formát akarunk választani, az elsődleges döntési szempont az alapító vagy induló tőke nagysága. A második, a társuló személyek száma és a köztük lévő kapcsolat milyensége. A harmadik, a költségek elszámolásának lehetősége. Az adótörvények nem tesznek különbséget a társasági formák között. Eltérés az egyéni vállalkozó költségelszámolása és a társaságok költségelszámolása között van.
12. Melyiket válasszam? Társaság vagy egyéni vállalkozás?
A költségelszámolás lényeges különbségeket takar az egyéni vállalkozó és a társaságok között. Eltérés van a könyvelési kötelezettségben is.
Új kérdés
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
